BatorkesziaLap

Főlap Közélet Külföld A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja

A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja

 

2012. december 3-án 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, hét tartózkodás mellett a Magyar Országgyűlés megszavazta, hogy ezentúl április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja.

Azért ez a nap szerepelt a javaslatban, mert a második világháborút követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok kitelepítése.
 

A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.
 

Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

 

A határozati javaslatot még 2012. március 12-én önálló indítványként Dr. Molnár Attila, a Fidesz képviselője nyújtotta be.
 

Az indokolás szerint az elmúlt században a nagyhatalmi játszmák és a homogén nemzetállamok létrejöttét előmozdító szándékok tragikus összjátéka világháborúkhoz, igazságtalan békekötésekhez, egész Európában jogfosztásokhoz, kirekesztésekhez, népcsoportok elűzéséhez, megsemmisítéséhez, lakosságcserékhez, a hazából való kitoloncoláshoz vezettek.
 

A nemzeteket, népcsoportokat ért tragédiák tárgyilagos feldolgozása alapvető követelmény. A II. világháború alatti és utáni népirtások, deportálások, kitelepítések okait, hatásait részben már megvitatták, bemutatták, elemezték felelős politikai erők. Teljessé akkor válhatna ez a munka, ha a beneši dekrétumok miatt meghurcolt, kifosztott szlovákiai magyarság történetének teljes körű bemutatása is megtörténhetne. A csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre hivatkozva megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, kiűzték szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták, megtiltották anyanyelvük használatát. A beneši dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép együttélését. A megbékélési folyamathoz hozzájárulhat, hogy a felvidéki magyarság II. világháború utáni jogfosztása, s annak következményei a parlament napirendjére kerülnek.
 

A parlamenti emléknap méltó dátuma április 12-e, mivel 65 esztendeje, 1947. április 12-én indult az első transzport Magyarország felé.
 

A parlamenti emléknap célja, hogy a magyarság elűzésével kapcsolatos érzelmek helyükre kerüljenek, történészek, jogászok és az érintett szervezetek képviselőinek részvételével. A XXI. századi Európának rendelkeznie kell azzal a demokratikus eszköztárral, amely lehetővé teszi az elmúlt század hibáinak tárgyilagos, higgadt, ugyanakkor minden részletre kiterjedő felülvizsgálatát, és a szükséges konklúziók levonását.

Mile Lajos, LMP-s képviselő javaslatára került bele a határozatba a csehországi kényszermunkára kitelepített magyarok családokról szóló kiegészítés, ugyanis róluk eredetileg nem tett említést Molnár Attila javaslata.
 

Szili Katalin az elűzöttek vagyonuktól megfosztására is utalni kívánt a határozat módosításával, hiszen a mai napig nem történt meg a kitelepítettek kárpótlása.
 

Gaudi-Nagy Tamás és Szávay István, a Jobbik soraiban ülő képviselők felkérték a Kormányt, hogy vizsgálja meg a kitelepítettek kárpótlásának lehetőségeit, és gondoskodjon a jóvátétel mielőbbi végrehajtásáról. Indokolásuk szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom a szimbolikus jelentőségű határozati javaslatok mellett fontosnak tartja a gyakorlati segítséget is. Úgy vélik, a jelenlegi határozat szép gondolatokat tartalmaz, és kétségtelenül fontos megemlékezni erről a szörnyű eseményről, viszont a jogtalanul meghurcolt kitelepítettek ezrei megérdemlik az anyagi kárpótlást is, így szükségesnek látjuk a határozat ez irányú bővítését.
 

Az előterjesztő, Dr. Molnár Attila kormánypárti országgyűlési képviselő több nyilvános nyilatkozatában is biztosította a kitelepítetteket, hogy az Országgyűlés igyekszik a kárpótlás ügyét is rendezni, amely munkában maga is szívesen részt venne, így javaslatunk megegyezik a benyújtó korábbi szavaival és kifejezett szándékával is.
A parlament Mile Lajos és Szili Katalin javaslatát elfogadta, míg Gaudi-Nagy Tamásét és Szávay Istvánét elutasította.

A vitában a fideszes Molnár Attila ismertette azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tenné április 12-ét. Mint mondta, 1947-ben ettől a naptól kezdve több mint 100 ezer magyart telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából embertelen körülmények között.
 

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár biztosította támogatásról az előterjesztőket. A kabinet képviselője hangsúlyozta, a magyar kormány az emléknap kijelölése után a kitelepítettek anyagi kárpótlását kívánja rendezni.
 

A mintegy két és fél órás vitában a fideszes Szalay Péter felidézte a felvidéki magyarság történelmét, a szlovákosításokat és a pozsonyi magyarok 1945-ös kitelepítését is.
Jobbikos képviselők azt hangoztatták, hogy a javaslat támogatható lenne, de kevésnek tartják.
 

Staudt Gábor szerint Európában az alapjogok semmit nem érnek, mert azzal, hogy Csehország és Szlovákia kiállt a Beneš-dekrétumok mellett, világossá vált: elfogadható az egyes népcsoportok származásalapú megkülönböztetése.
 

Szávay István szerint a kormány a nemzetpolitika csődjéről vagy arról akarja elterelni a figyelmet, hogy a felvidéken jogsérelmet szenvedett magyarok ügyében eddig semmit nem tettek.
 

Szili Katalin független képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szimbolikus térben is meg kell tenni a szükséges gesztusokat, de mindez nem elegendő ahhoz, hogy feledni tudjuk a 20. század "szégyenfoltjait", vissza kell adni az emberek méltóságát.
 

Az LMP-s Mile Lajos kijelentette: elsősorban az áldozatokkal, az elszenvedőkkel szemben van adósság, de a jelennek és a jövőnek is adózni kell azzal, hogy nem engedjük a kollektív tudatból kitörölni a Felvidéken történteket.

A határozati javaslattal kapcsolatos további részletek az Országgyűlés oldalán találhatóak.

forrás: www.felvidék.ma

Ön itt van: Home Közélet Külföld A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja