BatorkesziaLap

Kétszáz évvel ezelőtt született Szemere Bertalan. Rendkívül intelligens, kiváló retorikai adottságokkal megáldott politikus volt. Már a reformkorban ott találjuk a közélet élvonalában. Az utolsó két reformországgyűlés egyik fontos alakja. Kiemelkedő szerepet játszott a reformellenzék egységesülésében, az Ellenzéki Párt létrehozásában. A forradalom és szabadságharc alatt volt belügyminiszter, teljhatalmú országos biztos és korlátozott jogkörökkel rendelkező miniszterelnök. Az emigrációban élesen szembefordult a magyar történelem egyik legnagyobb ikonjával, Kossuth Lajossal. Ez döntő hatásúnak bizonyult úgy élete utolsó szakaszára, mint utóéletére nézve.

Pontosan 460 évvel ezelőtt bontott tábort a két pasa által vezetett hatalmas török sereg Eger vára alatt, mivel 32 napig tartó ostrom után sem volt képes elfoglalni az erődítményt, melyet az ostrom kezdetén alig 2000 ember védelmezett. Az egri hősök 1552. évi diadala a magyar történelem egyik legismertebb eseménye. Köszönhetően Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekesnek, Székely Bertalan festőnek, de leginkább Gárdonyi Géza írónak.

 

A magyar történetírás a Masaryk és Beneš által létrehozott I. Csehszlovák Köztársaság (1918-1938), valamint a Hitler nyomására megalakult Szlovák Állam (1939-1945) egyik legkarakteresebb politikusaként tartja számon, akinek nevéhez több példaértékű cselekedet köthető. Ahogy a kortárs Peéry Rezső írta róla:  „A nagy döntések pillanatában ez a könnyelmű, örökké mosolygó férfi római magatartásról tett bizonyságot…” Ugyanakkor a szlovák térfélen mostanáig a csehszlovák állam egyik szétverőjét látják benne. Hazaárulónak titulálják, a nácizmussal kollaboráló háborús bűnösként tartják számon. Esterházy Jánost, akinek egyik híres jelszava az volt: „A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt.”

 

 

                                                                                                          

1996, Moszkva. A színpadon egy, a haját lófarokba fogó, ősz, szemüveges zenész nyúzza a billentyűs hangszereket, főleg a Hammond-orgonát. Az igazán az ő hangszere. Két hang után felismerhető, hogy a mester játszik rajta. Mondhatni: iskolát teremtett. Aztán a zongora fölé hajol, s felcsendül a Moszkva-parti esték dallama – az orosz közönség nagy örömére. Hamarosan újra a Hammondé a főszerep – a When a Blind Man Cries című gyönyörű rockballada felvezetése szól már. A színpadon Jon Lord és a Deep Purple.

 

 

A művelődési otthonban a helyi Csemadok rendezésében március 9-én este ünnepélyes keretek között került sor  Vitéz Nagy János László fafaragó művész Fába vésett történelem című kiállításának megnyitójára.

Az öt évtizede létező Omegáról szóló sorozatunk harmadik, egyben befejező részében a zenekar történetének 1980-2012 közötti időszakát tesszük meg vizsgálódásunk tárgyává. Az időszak látszólag terjedelmes, ám ebben a szakaszban az Omega együttes már nem fejtett ki mindig folyamatos tevékenységet.

 

 

Sorozatunk első részében az idén 50 éves Omega megalakulásáról, elindulásáról és az első nagy korszakáról írtunk. A második fejezet az együttes eseményekben gazdag történetének legjelentősebb évtizedéről szól. Az 1970-es évekről, amikor az Omega nem csupán Magyarországon, de Európa nyugati felében is nagy sikereket ért el. Amikor a „Kelet-Európa első számú rockzenekara” büszke címet ragasztották rá.

Százhúsz évvel ezelőtt hunyt el Budapesten, a József főhercegről elnevezett szálló egyik első elmeleti lakosztályában, az Akadémia utca 1. szám alatt Klapka György honvéd tábornok, politikus, az 1848-1849-es szabadságharc egyik legismertebb hadvezére, Komárom egykori várparancsnoka.

Március 3-án a Te Ügyed Kör Polgári Társulás hetedik alkalommal szervezett megemlékezést Komáromban az 1946-48 közötti kitelepítés és deportálás alkalmából. Ennek keretében mutatták be a Magyarock Dalszínház Fehérlaposok című rockoperáját.

 

Ön itt van: Home Kultúra