BatorkesziaLap

„Játsszunk matematikát”

„Játsszunk matematikát”, avagy a térben való tájékozódás és a térképzet fejlesztése óvodáskorban.

A matematikai képzetek, elemi szintű fogalmak és a matematikai gondolkodás kezdetének kialakítása már az óvodáskorban elkezdődik. Olyan eszközök és módszerek alkalmazásával fejlesztünk, melyek összhangban vannak a gyermekek életkorával, azaz a matematikai képzetek, fogalmak kialakítását csak a tárgyakkal végzett konkrét játékos tevékenységekben valósítjuk meg.Az ide tartozó témakörök kölcsönösen összefüggnek, és logikusan egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Nagyon fontos terület ez, hiszen az óvodáskor befejezése után a gyermeknek bizonyos elemi szintű matematikai fogalomrendszerrel kell rendelkeznie. Tehát a matematikával az óvodáskorban elsősorban „játszani” kell, mint ahogyan a gyermekek játszanak a szavakkal, mikor anyanyelvükön beszélni tanulnak. Az óvodában a pedagógusok fontos feladata, hogy játékok, érdekes feladatok meglétével, mielőbb felkeltsék a gyermeki kíváncsiságot a matematika rejtelmei iránt, pozitív vonzalom kialakítására törekedjenek. Ismertessék a körülöttünk lévő világ és a matematika kapcsolatát, mutassák meg a matematika sokszínűségét, illetve azt, hogy a matematika milyen fontos tényező a gyermek sokoldalú fejlődésében és hogy már többségében, az iskoláskor előtt kialakul a gyermek egész életére nézve a matematikához való viszonya. Tehát az iskoláskor előtti matematikai képzetek céljai a következők:

–  a térben lévő tárgyak közötti viszonyok megismerése, a síkban és térben elhelyezkedő tárgyak közötti kapcsolat feltárása,

–  az önálló munkán belüli fantázia fejlesztése,

–  az alkotó gondolkodás fejlesztése,

–  a kommunikációs készség fejlesztése,

–   a logikai gondolkodás, problémamegoldó készség fejlesztése,

–  az alap logikai műveletek formálása,

–  a specifikus matematikai készségek, a térben való tájékozódás és a térképzet fejlesztése,

–  a nagymozgás és a finommozgás fejlesztése.

Egy képzésen való részvétel alkalmával, melynek a témája „A térben való tájékozódás és a térképzet fejlesztése óvodáskorban”, nagyon sok új tapasztalatot, információt szereztem. Ezen tapasztalatokból merítve egy-két feladaton belül, szeretném bemutatni, hogy milyen játékok, feladatok segíthetik az óvodáskorúak matematikai készségeinek fejlesztését, és hogy egy bizonyos tevékenység által mennyi mindent megtanulhat a gyermek.

Játék: Építmények a kirakókockákból (első hallásra egy egyszerű, megszokott játék)

Az 5-6 éves gyermekek egyedül vagy kisebb csoportokban játszanak. Minden csapat azonos darabszámú és elemű (kocka, téglalap, henger, háromszög) színes fakockákkal játszik. Első feladatként megkapják, hogy az egyik csapat saját fantáziája szerint építsen egy építményt a síkban, a másik meg, hogy a térben. A gyermekeknek meg kell érteniük a kettő közti különbséget, azaz megfigyelik, miben különbözik a két építmény. 

         

 

Majd további érdekes feladatokat kapnak, ahol már egyénileg dolgoznak, de szabály, hogy az egyik végrehatja az utasítást, a másiknak az ő építménye alapján ugyan azt, fel kell tudnia építeni:

 Építs, csak piros geometriai alakzatokból!

 Építs, és használj fel csak kockát és hengert!

 Építs, csak háromszögből!

 Építs, de használd fel az összes piros és zöld geometriai alakzatot!

      

Mit fejlesztettünk a játék által?

 – a geometriai alakzatok megnevezésével a két csoport összehasonlít, darabszámot számol, alak, szín, mennyiség alapján osztályoz, a játék altal fejlődik a térbeli képzeletük,

 – mikor a kritériumok alapján épít, akkor mennyiség, nagyság, alak alapján hasonlít és osztályoz,

– mikor önállóan kell valamit építenie, akkor fejlődik a fantáziája, az alkotó gondolkodása, térbeli képzelete és az építés által a finommotorikája, azaz pontosan, óvatosan egymásra kell, hogy tudja rakni az egyes építő elemeket, mert máskülönben összedől és kezdheti elölről,

 –  a játék által fejlődik a kíváncsisága, céltudatos játékra törekszik, kooperatív kézsége, komunikációja fejlődik, mikor párban dolgoznak, megtanulja, hogy el kell fogadni a másik döntését, véleményét,

 –  a játék által fejlődik a vizuális-térbeli, a testi és a szociális intelligenciája.

 

Játék: TANGRAM játékkal képet rakunk ki!

 

Mi az a TANGRAM?

A Tangram egy ősinek reklámozott, de valójában 18-19. századból eredő kínai kirakójáték. A játék nevének jelentése: a ravaszság hét deszkája, mert az eredeti változat hét darab, tannak nevezett darabkából áll, amelyek együtt egy négyzetet alkotnak (5 db egyenlő szárú háromszög, 1 kis négyzet és 1 paralelogramma). A hét építőelemből előre megadott formákat kell kirakni két dimenzióban úgy, hogy ahhoz az összes darabkát fel kell használni, és a darabkák nem fedhetik egymást. Akár otthon, papírból is készíthetünk tangramot magunknak.

A gyermekek először egyénileg ismerkedtek meg a játékkal, megnevezték a 7 geometriai alakzatot, amelyből áll. Mivel csak egy Tangramunk volt, ezért készítettünk színes papírból még négy darabot a csoport részére. Megfigyelték nagyságát, színét, majd megismerkedtek a feladattal. Sok próbálgatás után végül sikerült egy-egy gyermeknek kiraknia az alap négyzetformát. Ezután gyakorolgattak, s mindig többen és többen kapcsolódtak be a játékba, vagy kíváncsian állták körbe az asztalt. Majd versenyszerűen rakták ki, azaz, ki tudja gyorsabban kirakni! Nagyon élvezték!

     

Később saját fantáziájuk szerint a 7 elemet felhasználva feladatul kapták, hogy rakjanak ki képet, figurát, tárgyat belőle. Nem volt könnyű!

Majd a legnehezebb feladat a végére maradt, amikor a megadott figura, alak, tárgy körvonalait látva kellett kirakni egy-egy képet, figurát. Ők különböző hajó alakokat és tárgyakat választottak kirakásul. Ehhez kellett az én segítségem is, mert ez tényleg nehéz feladatnak bizonyult, sőt, szerintem még egy felnőttet is próbára tesz. 

      

Mit fejlesztettünk a játék által?

 – A játék alatt a gyermek összehasonlítja az egyes geom. alakzatokat, osztályozza alak szerint, megszámolja hány drból áll, méregeti is nagyság szerint( pl. 2db kis háromszög)  

 – Összehasonlítása és osztályozása az egyes geometriai alakzatoknak - pl. amikor sajátkezűleg elkészítettük színes papírból a Tangramot ( miből mennyi és mekkora kell?).

 – Fejlődik a fantáziája, amikor a 7 geometriai alakzatból minta nélküli képet kell kiraknia, az alap Tangram kirakásánál fejlődik az alkotó emlékezete, próbál vissza emlékezni a bemutatot mintára ( hogy is volt?), a játék által megalapozza és fejleszti a logikai gondolkodást, az egyes apró alakzatok egymáshoz való illesztése folyamán fejleszti a gyermek pszihomotorikáját és a fimomotorikáját ( kitartás, pontosság).   

–   Önbizalmát fejleszti azáltal, hogy addig próbálgatja kirakni, míg nem sikerül neki, s a végére elégedettség tölti el, hogy ő is képes volt rá. Kíváncsisága kell ahhoz, hogy a kitűzött célját, azaz egy-egy kiválasztott képet kitudja rakni.

–   A Tangrammal való játszás idején szüksék van a gyermek logikájára, vizuális látására. Továbbá személyi és szociális intelligenciája is fejlődik, az egyes képek megalkotása által, akár individuálisan, illetve segítséggel.

Az óvodáskorú gyermeknek a tevékenykedés során, a tapasztalás folyamatában fejlődnek képességei.A pedagógus számára az élményszerű tevékenységek megtervezése ad esélyt arra, hogy a megtapasztalható matematikai tartalom a gyermek számára vonzó állapotban kerüljön választása elé.

Tehát, amennyiben vonzó, gyermekközeli a tevékenységa gyermek szívesen választja azt, miközben „kénytelen megtapasztalni”, észrevétlenül megtapasztalja a benne rejlő, kibontható matematikai tartalmakat. A gyermek számára vonzó tevékenységek:

–  a játéktevékenység, mivel ez a tevékenység az, amely minden igényét, vágyát, szükségletét képes kielégíteni;

–   a mozgásos tevékenységek, hiszen életkori jellemző sajátosságai között egyik domináns igényének a mozgásigény kielégítése jelentkezik;

–  valamint a bármilyen tevékenység, ha abban az aktív tevékenykedés lehetősége biztosított. Hiszen, amilyen tevékenységben a gyermek aktívan vesz részt, abban tapasztalatot is szerez, így akár matematikai tapasztalatot is.

Megjegyzendő, hogy ami a gyermek számára nem vonzó, abban nem vesz részt aktívan, vagy nem is vesz részt benne, - s ezáltal valószínűleg nem is szerzi meg a kívánt matematikai tapasztalatot.

Mikor sokan megjegyzik, hogy „Ti az óvodában, csak játszotok!”, akkor arra gondolok, hogy sajnálom, hogy ők csak a külsőségeket láthatják, s nem lehetnek részesei az óvodai nevelés céltudatos játékos nevelésének. Nem is sejtik, hogy sokszor a játék mögött milyen nehéz és célratörő feladat bújik meg egy-egy gyermek számára.

 

„Ne erőszakkal oktasd a gyermeket a tanulmányokra,

drága barátom, hanem játszva tanuljanak; már csak azért is,

hogy könnyebben megfigyelhesd, mire van hajlama.” (Platon)

 

Holop Szilvia

Ön itt van: Home Oktatásügy Ovisarok „Játsszunk matematikát”